Rá kell jönni arra, hogy hiába vagyunk erősek, kitartóak, vannak szituációk, amikben egyedül nem tudunk megbirkózni dolgokkal. És be kell látnunk, hogy külső segítségre szorulunk. Ha tetszik, ha nem. Ilyen az egészségi állapot is. Jó pár nap alatt be tud durvulni, nálunk meg főleg.
Vannak dolgok, amit nem kérünk, hanem kaptunk... Harcolni kell mindvégig...
Miután pár nap hőemelkedés és láz már padlóra küldött, Drnőmmel konzultálva folyamatosan szombaton gyors pakolás után irány volt a sürgősségi. Bár nem ő volt az ügyeletes, de gondoskodott arról, hogy tudjanak az érkezésemről, (mit, hogy kapjak, milyen vizsgálatok kellenek, s mindezt otthonról intézte, mindig nagyon hálás vagyok neki!!! ❤ ) a másik kedves Drnő várt már és szerencsére hely is volt az osztályon, a szokásos "szobám".
Sürgősségin hamar túljutottunk, látták, hogy nem túl jól festek. Persze hozzá kell tenni hogy hordozható gépi 2liter oxigén mellett 84% O2 szint és 149-es pulzus azért nem semmi. Szólni nem bírsz. Minden mozgás megerőltető. Szerencsére párom is ott volt, hogy beszéljen. És a szüleim. Hálás vagyok nekik is. Sürgin volt egy jó sztori is, bevittek vért venni és nem bírtak megszúrni a legnagyobb rózsaszín színű branüllel. A hölgy meglepődött (volt annyi erőm szólni), hogy mondtam nekem csak a kisebb branülök jók. Nem sokan szólnak gondolom ilyet. :D Még egyszer próbálkozott, nem ment. Aztán szóltak egy fiatal ügyeletes orvosnak, ő pillanatok alatt megoldotta a rózsaszín branül kérdést, csak lestem. Mosolyogtam egyet, köszönetképp. Utána irány volt a röntgen majd az osztály.
Kicsi félelem mindig van az emberben. Megnyugodtam, hogy végre itt. Jó kezekben jó helyen. Szerencsésnek mondhatom magam sok okból.
Felépülés elég hosszú rázós út lesz érzem. Ma visszajött az eredmény 280-as a CRP-m szóval nem kis gyulladásos kalamajka van a szervezetemben. Sejtem mennyit fújhatok most (ez be is igazolódott FEV1 27% kishörgő érték 8-9%), de arra törekszem, hogy ez feljebb menjen, javuljon.
Nem éppen így, ilyen felvonásban terveztem a nyár utolsó heteit, de így alakult.
Legközelebb még előbb elkapjuk! Gyógyulás ON. ☺
Háborúra fel, töltényt tölt! Adjunk az ostromlóknak!
Ne játszatok az egészséggel, a legnagyobb kincs, ha károsodik semmi sem úgy megy. Ne legyetek makacsok.
Jó kedvem még most sem hagy alább, inkább megsokszorozzuk.☺
Vigyázzatok magatokra, szép hetet nektek, még jelentkezek. ☺ ❤
Egy idézettel búcsúzom:
"Ha az élet nehézségei miatt a padlón kötsz ki, két választásod van. Lent maradsz, vagy felállsz, leporolod a nadrágodat, s emelt fővel továbbmész. Én az utóbbi mellett döntöttem. Valószínűleg néhányszor még fel kell majd tápászkodnom ebben az életben. Biztos vagyok benne, hogy meg is teszem."
/Colleen Hoover/
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése