Elég régóta nem adtam hírt az oldalon már. Ennek az oka a diplomamunka leadását követő 2.5 hetes kórházi szerviz, mely alatt nehezen de sikerült kicsit visszaszedni magam, s a tüdőm kapacitását is, FEV1 29%-ról FEV1 37%-ra, bár minden egyre nehezebb sajnos és a másik nagy problémát még mindig a nem hízás okozza jelenleg is.
Ezután még a megmaradt vizsgák legyűrésével zárni a félévet, az államvizsgának és diplomavédésének a próbatétele. A diplomavédésünket megtisztelte a megyei növényorvosi kamara elnöke, nagyon jó hangulatban zajlott az utolsó megmérettetés is.
4.55 lett a két suli év átlaga, 5-ös a diplomamunka és a védése, 4-es az államvizsga, szóval összességében a diplomám minősítése kiváló lett, melyet egy héttel az utolsó megmérettetés után vehettem át. Sajnálom, hogy ilyen hamar eltelt ez az idő, mert így a jó egyetemi háromtagú csapatunk is szétszéled saját útjára, a közös élmények, emlékek megmaradnak örökre. :)
Sajnos a jó dolgok mellett történt fájdalmas dolog is, elvesztettem egy számomra nagyon kedves barátnőm, példaképem, sorstársam. Egy későbbi írásban fogok megemlékezni róla.
A lenti videóban látható egyetemünk rövid diplomaosztója, s én ahogy átveszem a diplomát, pont engem vettek fel közben 2:31 percnél. :)
18 év tanulás zárult le evvel és egy nagyon fontos életszakasz befejeződött. 5 éves egyetemi éveim során nagyon sokat tanultam, fejlődtem, melyek később a hasznomra válnak majd.
Új feladatok várnak, megváltozott helyzetekhez kell alkalmazkodni s végül is újra kell rendezni mindent az életemben, s az erős alapokra építeni, de erről majd egy másik írás fog szólni. :)
Hihetetlen, hogy sikerült eljutni ehhez a mérföldkőhöz is megvan a 2. diploma növényorvosként (növényvédelmi szakember), hogy letudtam annyi nehézség s rossz egészségi állapot mellett mindent. Büszke vagyok magamra. S örömmel tölt el, hogy ezen a diplomaosztón mindenki jelen tudott lenni, aki nagyon-nagyon fontos volt... :)
CF ide vagy oda, nem csak kórházi kezelésekről, gépekről, gyógyszerekről, korlátozottságról szól evvel élni, emellett minden pillanat különleges lehet, ha azzá tesszük!
Hálás vagyok és köszönöm ezúton is Mindenkinek, aki ehhez hozzásegített, támogatott, hogy célt érjek. Kedves egyetemi tanáraim, konzulensem, ismeretlen emberek, ismerősök, barátok, szülők, tesóm, Drnőm és természetesen a párom.<3
Tanácsolni azt tudom nektek, hogy ne hagyjátok el magatokat bármivel is néztek szembe, ha van egy célotok, ne mondjatok le róla, tegyetek érte, hogy elérjétek, sikerülhet, higgyetek magatokban és a bennetek rejlő erőben!! <3
Még jelentkezni fogok. Kellemes délutánt nektek! :)
